A beszéd és az írás fejlődését akadályozó tényezők

A beszédet és a nyelvet a gyermek a környezetétől tanulja, onnét másolja. Ha ebben akadályozó tényező van, akkor a beszédfejlődés is gátolt lesz. A beszédet olyan formában tanulja meg a gyermek, ahogy a közvetlen környezete beszél. Ha pl. tájszólással beszélnek körülötte, akkor olyan formában tanul meg beszélni. Ha pedig beszédhibás van a közelében az is zavarólag hat.

A megfelelő beszéd elsajátításának feltétele az ép idegrendszer, az ép hallás és az ép beszédszervek.

A beszédhibák megjelennek az írásban is, grafológiai szempontból vizsgálhatók. A beszédhibások írása  grafológiai elemzéseknél rendezetlen, szabálytalan, ritmustalan benyomást nyújt, a formaadás esetleges, gyerekes, a vonalvezetés akadozó, széteső, az írásnak nincs kifejezőereje.

Beszédhiba típusok: Pöszeség-hadarás- dadogás- diszlexia- afázia

Pöszeség:

Pöszeségnek nevezzük a beszédfolyamatban használt hangoknak az normától eltérő, vagy más hanggal helyettesített megjelenítését, artikulációs zavarát. A pöszeség felnőtt korban is megmaradhat, ami megjelenik az írásban is.

Pöszeség megjelenése az írásban: Általában egy különleges jel, ami a hibásan ejtett hang betűjele pl. " r" betű változása, alig felismerhető "cs", eggyé váló "sz", vagy érdekes alakban megjelenő "z", "zs" jelek.

Hadarás:

A hadarást már nem is tartják sokan beszédzavarnak, pedig a hadarás sajátos beszédneurózis. A hadarás a beszédtempó gyorsaságával, a szavak megcsonkításával, elhagyásával, hosszabb szavak lökésszerű kimondásával jár. A beszéd elmosódó, érthetetlen.

A hadarás grafológiai jegyei: A hadaróknál a horizontális kiterjedés jellemző, valamint a vonalsűrűsödések, mázolt vonalon megjelenő megvastagodások, pacák, egymáshoz tapadó betűk, hiányzó kötő-, kezdő- és végvonalak

Dadogás:

Társadalmi szempontból a legkevésbé elfogadott beszédhiba, ami alkati alapokon jön létre. A beszéd összerendezettségének görcsös zavara. Jellemzője a légzés, a hangadás és a folyamatos beszéd gátoltsága.

A háttérben a dadogó neurózishajlama van. Ilyen pl. a gátlásosság, kisebbrendűségi érzés, befelé fordulás, kényszeresség.

A dadogás írásbeli jegyei : a dadogás fő oka a görcs, ami az írásban is megjelenik. Ez legfőképpen a nyomatékban, kampók, elhúzások, pontok jeleként jelenik meg. A beszédben is elnyújtott hangot betűként többször leírják, vagy nagybetű után ugyanazzal a kisbetűvel folytatja a szót. Minden dadogó írásában jelen vannak a javítások, átírások, ráírások, vonalminőség görcsösségek.

Diszlexia:

A diszlexia az a jelenség, amikor a gyerek az olvasás és írás tanulásában jóval elmarad. A hajlamosságok között van az öröklődés, környezeti hatások, az idegrendszer lassabb érési folyamata és pszichés okok említhetők.

Diszlexia és diszgráfia tünetei közé sorolható, hogy az írás-tanulás közben nagyon nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolata, makacs betűtévesztések fordulnak elő, főleg a hasonló kinézetű (b-d), vagy hasonló hangzású (f-v) betűknél. Megjelenhetnek tükörírásos betűk. Sok közöttük a balkezes gyermek.

A diszlexia megfelelői a grafológiai jegyekben: elhelyezési nehézségeik miatt vagy beszorítják, vagy szétszórják az írástömböt. Hiányzik a ritmus, gyakori javítgatások, vonalvezetés ügyetlensége, vonaltörések, megállások, vonalmegvastagodások láthatók. Azonos akusztikus hangzású (k-g), azonos írásmozdulatú (a-o; l-f), illetve azonos formájú (b-d-p) betűk felcserélése látható

Afázia:

Az afázia beszédképtelenséget jelent. A betegség a bal agyfélteke bizonyos részeit érinti, annak organikus sérülése következtében jön létre a nyelv elsajátítása után. Leggyakoribb oka az agyvérzés, agyhártyagyulladás, agytumor vagy baleset miatti agyi sérülés.

Az afázia grafológiai jegyei: zavart a szóképzés, mondatalkotás csak segítséggel lehetséges, viszont a beszédmegértés hibátlan. A leírt mondatokban durva eltérések, hozzátoldás, oda nem illő szavak, nyelvileg értelmetlen szóképek jelennek meg.